Táppénz-kalkulátor II.



Táppénzszámítás az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 48. § (2) és (3) bekezdése alapján.


A táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért összes rendszeres jövedelem.
A táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért összes figyelembe vehető nem rendszeres jövedelem.
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem számításánál a figyelembe vehető naptári napok száma
Táppénz igénybevételének időtartama (napokban):
A jogosult rendelekzik legalább kétéves folyamatos biztosítási idővel
A jogosult nem rendelekzik legalább kétéves folyamatos biztosítási idővel, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül


Használati útmutató



         A fenti kalkulátor a táppénzszámítás két fő esetének számfejtéséhez nyújt segítséget.

         - ha a biztosított a táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel (Ebtv. 48. § (2) bek.)

         - ha a biztosított a táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel (Ebtv. 48. § (3) bek.)


         I. Ha biztosított a táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel

         Az első mezőben a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért összes rendszeres jövedelemének (munkabér, távolléti díj) együttes összegét kell feltüntetni. Pl.: ha a jogosultság kezdőnapja 2012.08.15., akkor a 2011.01.01-től 2011.12.31-ig terjedő időszak rendszeres jövedelmeit kell összegezni.

         A második mezőben pedig a fentieknek megfelően a nem rendszeres jövedelmek (pl.: jutalom, szabadságmegváltás, túlórapénz) együttes összegét kell megadni.

         A figyelembe vehető naptári napok száma megegyezik a biztosításban töltött napok számával (ha az adott személy egész évben biztosított, akkor 365, vagy szökőév esetében 366), azonban ezt csökkenteni kell a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása, valamint a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama naptári napjainak számával. Megjegyezni kívánom, hogy a társadalombiztosítási szabályok szerint a fizetés nélküli szabadság tartama alatt szünetel a biztosítás, így ezen napokat is le kell vonni.


         II. Ha biztosított a táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel

         Az első mezőben a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző 180 naptári napban elért összes rendszeres jövedelem (munkabér, távolléti díj) együttes összegét kell feltüntetni, de legfeljebb a táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig. Pl.: ha a jogosultság kezdőnapja 2012.09.22., akkor legfeljebb a 2011.01.01-től lehet figyelembe a 180 napot.

         A második mezőben pedig a fentieknek megfelően a nem rendszeres jövedelmek (pl.: jutalom, szabadságmegváltás, túlórapénz) együttes összegét kell megadni.

         A harmadik mezőben a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem számításánál figyelembe vehető naptári napok számának értéke 180 lesz.


         A fentieken túl célszerű még tisztázni a táppénzszámításnál használatos, jogszabályokban lefektetett alapfogalmakat.

-          irányadó időszak: az ellátásra jogosultságot megelőző naptári év első napjától az ellátásra jogosultságot megelőző napig terjedő időszak, ha a biztosítás folyamatos.

-          számítási időszak: az irányadó időszakon belül az az időszak, amelynek pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelmei alapján a táppénzt kiszámítjuk. A számítási időszak kétféle lehet:

-          a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év, ha abban van legalább 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem,

-          a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, ha a biztosított a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel

         Folyamatos biztosítási idő: a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

         Megszakítás nélküli biztosítási idő: A biztosítás megszakítás nélkül akkor áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs.

         Rendszeres jövedelem: A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni.

         Nem rendszeres jövedelem pl.: szabadságmegváltás, túlórapénz, jutalom.

         További részletszabályok

         A táppénz összegének megállapításánál a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt az irányadó időszakban megszűnt biztosításból származó, rendszeres jövedelemként a számítási időszakra vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki.

         Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási időszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol az egyidejűleg fennálló több jogviszony közül a jogviszony korábban kezdődött. Egyidejűleg kezdődő több jogviszony esetén abba a jogviszonyba kell beszámítani, amely alapján az igényt korábban érvényesítették.

         Ha az irányadó időszakban a biztosítottnak a jogosultságot megalapozó jogviszonyában azért nincs 180 napi jövedelme, mert a társadalombiztosítási szabályok az egyidejűleg fennálló másik jogviszonyára vonatkozóan írják elő a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, az általános szabálytól eltérően az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó, a számítási időszakra jutó jövedelmet és osztószámot kell a táppénz alapjának megállapításánál figyelembe venni.