Vissza az előző oldalra (Cikkek)
A munkavállaló kártérítési felelősségéről
A
munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) külön fejezetben rendelkezik a munkavállalói kárfelelősségről. A kárfelelősségnek alapvetően két alakzatát különböztetjük meg: a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kárt, valamint a gondatlanul (de vétkes, felróható magatartással) okozott kárt.
A munkavállaló vétkesen okozott kárért való felelőssége
A
munka törvénykönyve munkavállalói kártérítésre vonatkozó alapvető szabálya szerint, a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E tekintetben két fontos szempontot kell kiemelnünk a szabály alkalmazásának szempontjából: a vétkes, felróható magatartást (munkaviszonyból származó kötelezettségek megszegése), valamint az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsítását. Ezen feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
A kártérítés mértéke
A munkavállalói kártérítés szabályai szerint kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
Nem kell megtéríteni azt a kárt,
- amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható,
- amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
- amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A kár megtérítésére a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény, Ptk.) kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a Ptk. e tekintetben mögöttes joganyagként szolgál.
Több munkavállaló együttes felelőssége
A munkavállaló kártérítési felelősségénekHa több munkavállaló együttesen okoz kárt, úgy a kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A Munka Törvénykönyve szabályai szerint a kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek. Ha a kárt többen szándékosan okozták, akkor egyetemleges kötelezésnek van helye, mely alapján a teljes kár megtérítése követelhető bármelyik károkozótól.