299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.
(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

2. § (1) A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét az 1. melléklet tartalmazza. 2011-ben – a (2) bekezdés szerint számított – átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:
a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;
b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jétől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;
c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;
d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.
(3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.
(4) A (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142. § szerinti személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokon az Mt. 151/A. § (2) bekezdés szerinti bérpótlékokat kell érteni.
(5) Teljesítménybér alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.
(6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában.
(7) A munkavállaló munkakörének 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni. Ilyen munkakör hiányában a 2011. november 1. napja és 2011. december 31. napja közötti időszakban bekövetkezett munkakör változás esetén a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkakör változást követő 2011. évi időszak tényleges béradatai alapján kell meghatározni. Az e bekezdésben foglaltak a bércsökkenéssel járó munkakör változások esetén – ide nem értve az egészségkárosodás miatt bekövetkező munkakör változást – a munkáltató 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámának legfeljebb 5%-áig, de legalább egy fő esetében alkalmazhatók.
(8) A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az Mt. 84. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
(9) Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. 144/A. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.
(10) A (2) bekezdéstől eltérően a kölcsönzött munkavállaló munkabére elvárt mértékű emelésének kiszámításánál 2011. évi munkabéren a 2011. november 1. napja és 2011. december 31. napja közötti időszakban megállapított utolsó, rendszeres bérpótlékaival növelt személyi alapbérének vagy százszázalékos teljesítménybérének egész havi átlagát kell érteni.

3. § (1) A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben
a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel;
b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel
megemeli.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.
(3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.
(4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.
(5) Teljesítménybér esetén az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve az 1. melléklet szerinti munkabéremelés megtörténjen.
(6) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke a 2. § (6)–(7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást – a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül.
(7) Az (1)–(6) bekezdéstől eltérően a kölcsönzött munkavállaló tekintetében az elvárt béremelés akkor is teljesítettnek tekintendő, ha a kölcsönbeadó a kölcsönzött munkavállaló munkabérét olyan összegben állapítja meg, amely a kölcsönvevőnél a vele azonos vagy hasonló munkakörben munkaviszonyban foglalkoztatottakat az elvárt béremelés végrehajtását követően – a kölcsönvevő nyilatkozata alapján – megilleti.

4. § (1) A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékének az 1. melléklet szerinti összege – az alacsony keresetű munkavállalók munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényben foglaltak alkalmazása során – csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25%-ával.
(2) A béren kívüli juttatás (1) bekezdés szerinti 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.
(3) A munkáltató kollektív szerződéses szabályozással, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalással igazolja a béren kívüli juttatásokra való munkavállalónkénti 2012. évi jogosultságot.

5. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.