Vissza az előző oldalra
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
jogegységi határozata
1/2005. KPJE szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 30. § (1) bekezdésének utolsó mondatában foglalt rendelkezést – miszerint, ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el – a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó perekben is alkalmazni kell.
A Legfelsőbb Bíróság KK. 28. számú közigazgatási kollégiumi állásfoglalása e jogegységi határozat közzétételétől nem alkalmazható.
INDOKOLÁS
I.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdésének a) pontja és 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján jogegységi eljárást kezdeményezett abban a kérdésben, hogy a Pp. 30. § (1) bekezdés utolsó mondata mennyiben alkalmazható a munkaügyi perben, illetve a munkaügyi bíróság által elbírálandó közigazgatási perben.
Az érintett bíróságok gyakorlata a felvetett jogkérdésben nem egységes. Az egyik álláspont szerint a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó perekre vonatkozó különös illetékességi szabályokkal összeegyeztethető a Pp. 30. § (1) bekezdés utolsó mondatában szereplő kiegészítő rendelkezés, ezért azt alkalmazni kell (pl. Fővárosi Munkaügyi Bíróság 6.M.890/2001/2., Fővárosi Bíróság 49.Mf.22.670/2003/3., LB Mpk.II.10.968/2002/1. számú határozata, EH 794.). Az ezzel ellentétes másik álláspont szerint a Pp. 349/B. § (2), (3) bekezdésében és 326. § (1) bekezdésében foglalt különös illetékességi szabályok a Pp. 30. § (1) bekezdése alkalmazását nem teszik lehetővé (pl. Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 6.M.890/2001/2., 1.M.1032/2003/2., 5.M.5511/2003/2., Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkk.25.014/2004/1. számú határozata).
Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatala szükséges.
II.
A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője kifejtette, hogy a Pp. 349/B. § (2) és (3) bekezdése nem szabályozza azt az esetet, ha a szerv székhelye Budapesten van, de működési köre Pest megyére terjed ki. Így erre vonatkozó különös szabály hiányában a Pp. 30. § (1) bekezdésének harmadik mondatában szereplő általános szabályt a munkaügyi perekben is alkalmazandónak tartja. A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó közigazgatási, társadalombiztosítási perekben sem eredményeznek eltérő jogértelmezést a Pp. XX. fejezet illetékességi szabályai.
III.
A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó pereket a Pp. a Negyedik részében, a különleges eljárások körében szabályozza. A munkaügyi bíróság illetékességét
– munkaügyi perekben [Pp. 349. § (1)–(4) bekezdés] a Pp. 349/B. § (2)–(3) bekezdése,
– a Pp. 349. § (5) bekezdésében meghatározott közigazgatási határozatok, valamint a társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben a Pp. 326. § (1) bekezdése, illetve a 341. § d) pontja
határozza meg.
A Pp. 349/B. § (2) bekezdése szerint munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett.
A Pp. 349/B. § (3) bekezdése szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő perben a sérelmezett döntést hozó első fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság, míg a polgári, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség nem nyílt hivatásos állományú tagjai perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jár el.
A Pp. 326. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási perekben a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. [A 2005. évi XVII. törvény 6. §-ával megállapított, 2005. november 1-jétől hatályos Pp. 326. § (1) bekezdése ezen túlmenően további kiegészítő szabályt is tartalmaz, miszerint, ha a közigazgatási szerv székhelye nem a működési területén található, a bíróság illetékességét a közigazgatási szerv működési területe alapítja meg.]
A Pp. 341. § d) pontja szerint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási perben az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van.
Az előbbi különös rendelkezések alkalmazásánál azokban az esetekben, amikor a munkaügyi bíróság illetékességét a munkáltató (szolgálati viszonyban döntést hozó szerv), illetve közigazgatási (társadalombiztosítási) szerv székhelye alapítja meg, felmerül az általános illetékességi szabályok körében szabályozott kérdés: ha a munkáltató, közigazgatási szerv stb. székhelye Budapesten van, de a működési köre Pest megye területére terjed ki, melyik bíróság járjon el.
A Pp. 30. § (1) bekezdésének az 1972. évi 26. tvr. 10. §-ával kiegészített utolsó mondata az előbbi kérdést úgy szabályozza, hogy ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el. E rendelkezés célját és tartalmát tekintve valójában nem illetékességi okot állapít meg, hanem csak kisegítő, kiegészítő szabály annak értelmezését illetően, hogy mikor kell a jogi személy budapesti székhelyét Pest megyei székhelynek tekinteni.
A közigazgatási és munkaügyi perekben a Pp. I–XIV. fejezetének rendelkezéseit a XX., illetve XXIII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A munkaügyi bíróság illetékességére vonatkozó hivatkozott különös szabályok az előbbi általános kisegítő szabálytól eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, és megállapítható, hogy a kisegítő szabály alkalmazása nem ellentétes a különös illetékességi szabály céljával, annak érvényesülését nem befolyásolja.
Jogszerű eljárás tehát, ha a Pp. 30. § (1) bekezdés utolsó mondatában foglalt, hivatkozott rendelkezést a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó minden olyan ügyben alkalmazzák, amelyben a bíróság kizárólagos illetékességét a jogi személy székhelye alapítja meg.
A munkaügyi perben – a munkáltató székhelye szerinti kizárólagos illetékességi szabály folytán – a jogi személy székhelyére vonatkozó kisegítő szabály értelemszerűen akkor is alkalmazandó, ha a per a jogi személy munkáltató keresete alapján indult.
Az eddigi ítélkezési gyakorlatot követve e kisegítő szabály kizárólag Budapest és Pest megye vonatkozásában alkalmazható, és nem vonatkozik a budapesti székhelyű olyan munkáltatóra, amelynek működési köre más megye területére is kiterjed.
Nem alkalmazható a Pp. 30. § (1) bekezdés utolsó mondata értelemszerűen a Pp. 349/B. § (2) bekezdés második fordulata, illetve a Pp. 349/B. § (3) bekezdés második fordulata kapcsán. Ezekben az esetekben ugyanis nem a munkáltató, eljáró szerv székhelye ad illetékességi okot, hanem a munkaszerződéses munkavégzési hely szerinti munkáltatói telephely alapítja meg a munkaügyi bíróság kizárólagos illetékességét, illetőleg a jogszabály határozza meg a kizárólagosan illetékes Fővárosi Munkaügyi Bíróságot.
A Legfelsőbb Bíróság KK. 28. számú közigazgatási kollégiumi állásfoglalásának I. pontja a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye szerinti megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság illetékességét mondta ki az állásfoglalás közzétételekor hatályos Pp. 341. § d) pontjában és a Pp. 326. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre hivatkozással. Az állásfoglalás II. pontja a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perekben a bíróság illetékességével kapcsolatban e jogegységi határozatban foglaltakkal egyező iránymutatást adott a Pp. 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata alkalmazását illetően, de még a 2000. március 1-jét megelőzően hatályos hatásköri szabályok alapján. E szabályok megváltozása folytán a kollégiumi állásfoglalás a jogegységi határozatnak – a Bszi. 32. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben történő – közzétételétől nem alkalmazható.