|
|
Munkaviszony megszűnéseMfv.I.10.983/2010/4.számú ítélet A Kúria Mfv.I.10.983/2010/4.számú ítélete munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása tárgyában. Mfv.II.10.445/2011/5.számú ítélet A Kúria Mfv.II.10.445/2011/5.számú ítélete elmaradt munkabér (munkaviszony megszüntetés) tárgyában. Mfv.I.10.591/2011/7.számú ítélet A Kúria Mfv.I.10.591/2011/7.számú ítélete felmondás jogellenességének megállapítása tárgyában. Mfv.I.10.475/2011/4.számú ítélet A Kúria Mfv.I.10.475/2011/4.számú ítélete munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei tárgyában. Mfv.I.10.260/2011/4.számú ítélet A Kúria Mfv.I.10.260/2011/4.számú ítélete munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei tárgyában. Mfv.I.11.005/2010/8.számú ítélet A Kúria Mfv.I.11.005/2010/8.számú ítélete rendkívüli lemondás jogkövetkezményeinek alkalmazása tárgyában. MK BH 1976/282. Felmondás hatálytalanítása iránt indított perben a munkaügyi bíróságnak nemcsak a felmondás indokául megjelölt ok valóságát, hanem azt is vizsgálnia kell, hogy az kellően megalapozza-e a felmondást, a munkáltató a rendeltetésének megfelelően gyakorolta-e a felmondás jogát. A valósága esetén sem szolgálhat a munkaviszonynak a munkáltató részéről történt felmondásának alapjául az olyan ok, amely nem alapos és komoly (Mt. 2., 26., 29. §). MK BH 1989/123. Ha nem valósult meg az a feltételezés, amelyre a dolgozó a felmondását tartalmazó nyilatkozatát alapította, a munkáltatót emiatt nem lehet a munkaviszony helyreállítására kötelezni [Mt. 2.§, 31. § (1) bek.; 22/1979. (Eü. K. 15.) EüM ut. 1. § (1) bek.]. MK BH 1991/297. I. Elbocsátást kimondó fegyelmi büntetést a munkáltató csak fegyelmi eljárás során hozott indokolt írásbeli határozattal szabhat ki. A fegyelmi eljárás során a dolgozót meg kell hallgatni, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni az elbírált cselekmény tárgyi súlyára, valamint a dolgozó vétkességét befolyásoló körülményekre [Mt. 56. § (1) bek.; Mt. V. 74. § (1) bek., 78. § (3) bek.].
MK BH 1995/610. Több felmondási – rendkívüli felmondási – indok megjelölése esetén akkor is helye van az intézkedés jogszerűsége megállapításának, ha nem mindegyik indok bizonyult valónak, azonban a bebizonyosodott ok a munkáltató intézkedésének jogszerű indokaként szolgálhat [Mt. 3. § (3) bek., 89. § (2) bek., 96. § (1) bek.]. MK BH 1996/341. A munkaviszonynak a próbaidő alatt a munkáltató által egyoldalúan, azonnali hatállyal történt megszüntetése esetén a munkavállaló alaptalanul hivatkozik a jogviszony megszüntetése indokainak hiányára [Mt. 76. § (4) bek., 81. § (3) bek.]. MK BH 1996/450. Ha a munkavállaló a munkáltató tudta és ezáltal engedélye nélkül olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek részben tulajdonosává is válik, és a gazdasági társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, a munkáltató jogszerűen él a rendkívüli felmondás jogával [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 3. § (3) bek., 96. § (1) bek. a) és b) pont, 108. §, 188. § (3) bek., 191. § (2) és (4) bek.]. MK BH 1996/502. A munkavállalónak a munkáltatóval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban fennálló tagsági viszonya a társaság tevékenységében való személyes közreműködése hiányában nem tekinthető a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető és a rendkívüli felmondást megalapozó helyzetnek [Mt. 3. § (3) bek., 108. § (2) bek.]. MK BH 1996/666. A munkavállalónak a munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban való tevékeny közreműködése veszélyezteti a munkáltató gazdasági érdekeit, és alapot ad a rendkívüli felmondásra [Mt. 3. § (3) bek., 96. § (1) bek. b) pont]. MK BH 2002/244. I. A rendkívüli felmondás nem lehet visszamenőleges hatályú. Önmagában azonban az ilyen megjelölés nem teszi jogellenessé a felmondást, hanem azzal jár, hogy a munkaviszony megszűnése időpontjának a rendkívüli felmondás közlése időpontját kell tekinteni [Mt. 96. § (4) bek.].
MK EBH 2000/354. Nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, ha a munkáltató a gazdálkodása körében felmerült okból nem kívánja a munkavállaló foglalkoztatását, emiatt határozott szóbeli ígéretet tesz a rendes felmondás közlésére, de az erről szóló okirat aláírását – noha a felmentési időről írásban rendelkezett – utóbb megtagadja, a munkáltatónak ez a magatartása a munkavállaló rendkívüli felmondását megalapozta [Mt. 3. § (1) bek., 96. § (1) bek. a) pont]. MK EBH 2003/894. Bizalmi jellegű munkakört betöltő személynek a szabadideje alatt, az ellátott munkakörhöz hasonló tevékenység során tanúsított magatartása jogszerű indoka lehet a munkáltató rendkívüli felmondásának [Mt. 96. § (1) bek. b) pont]. MK EBH 2005/1244. A bizalmi munkakörben foglalkoztatott munkavállalóról a rendőrségtől kapott, letartóztatásról szóló értesítés a bizalomvesztést megalapozhatja [Mt. 96. § (1) bek. b) pont]. MK EBH 2005/1344. Munkáltatói rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegés bizonyítottságát követően a kötelezettségszegés súlyát kell vizsgálni; ennek értékelését a munkáltató együttműködési kötelezettséget sértő magatartása befolyásolhatja [Mt. 3. § (1) bek., 96. § (1) bek. a) pont]. MK EBH 2006/1534. Munkáltatói rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegés bizonyítottságát követően a kötelezettségszegés súlyát kell vizsgálni; ennek értékelését a munkáltató együttműködési kötelezettséget sértő magatartása befolyásolhatja [Mt. 3. § (1) bek., 96. § (1) bek. a) pont]. MK EBH 2006/1441. A munkavállalónak a perben bizonyított tényekről, illetve ezeknek bizalomvesztést megalapozó voltáról tett elismerő nyilatkozata, a bizonyítási eljárás bizalomvesztést megalapozó eredménye a büntetőügyben meghozott határozatra tekintet nélkül megalapozhatja a munkáltató rendkívüli felmondását [Mt. 96. § (1) bek. b) pont]. MÜ BH 2004/483. A munkavállalónak az a magatartása, hogy a munkáltatója tevékenységével összefüggő, munkaviszonyon kívüli jogviszonyában a jóhiszeműség követelményét figyelmen kívül hagyja, jogszerű rendkívüli felmondási ok lehet [Mt. 96. § (1) bek. b) pont]. MÜ BH 2006/200. Ha a munkavégzés feltételéül szolgáló belépőkártyával rendelkezni jogosult harmadik személy e jogával élve a kártyát indokolás nélkül visszavonja, önmagában ez a tény a munkáltató által történő rendkívüli felmondást nem alapozza meg [Mt. 96. § (1) bek. a)-b) pont]. MÜ BH 2006/263. I. A munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás lehetőségének megszűnésekor a munkáltatónak az új munkakörre vonatkozó ajánlata megtételénél jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia [Mt. 3. § (1) bek.].
MÜ BH 2008/342. A munkáltatóéval azonos versenytevékenységnek a cégjegyzékben történt megjelölésével megvalósul a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, amely elegendő indokul szolgál a rendkívüli felmondáshoz (Mt. 96. §, 3. §). MÜ BH 2009/305. I. Ha a kft.-ügyvezető július 15-én szerzett tudomást arról, hogy a taggyűlés a jogkörét elvonta, az ezzel szemben augusztus 5-én közölt rendkívüli felmondása elkésett abban az esetben is, ha az intézkedést angol nyelven közölték, ami a kft. munkanyelve volt és azt a felperes is magas szinten ismerte.
PKMK EBH 2009/2071. A félnek a bírósághoz intézett beadványát annak teljes tartalma vizsgálatával, és a lényeges körülmények együttes értékelésével lehet a munkáltató rendkívüli felmondását megalapozóként értékelni [Pp. 206. § (1) bekezdés, Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont]. MK BH 2002/74. A munkaviszony közös megegyezéssel történt megszűnése esetén a rendkívüli felmondás kilátásba helyezése miatt tett jognyilatkozat nem támadható meg sikeresen a munkavállaló részéről. Ebből következően nincs jelentősége, és konkrét intézkedés hiányában nem is vizsgálható, hogy a rendkívüli felmondás – a jogszabály összes feltételét figyelembe véve – jogszerű lett volna-e [Mt. 7. § (1) és (2) bek.]. MK EBH 2010/2247. I. A megállapodást az Mt. 7. § (4) bekezdése értelmében megtámadottnak kell tekinteni, amennyiben meghatározott határidőn belül írásban a másik féllel közlésre került. Az Mt. 7. § (3) bekezdésében előírt hat hónapos határidő mint anyagi jogi jogvesztő határidő nem a megtámadással összefüggő igény bíróság előtti érvényesítésére (keresetindítási határidőre) vonatkozik, hanem a megtámadás másik féllel történő közlésének végső határideje. A megtámadást követően az Mt. 7. § (4) bekezdése szerint az eljárásra a munkaügyi jogvita intézésének szabályai irányadók. A megtámadási határidő elmulasztása esetén el kell utasítani a keresetet, míg a keresetindítási határidő elmulasztása nem a kereset elutasítását, hanem a per megszüntetését eredményezi [Mt. 7. § (1) bekezdés (3) bekezdés].
MÜ BH 2011/146. A munkaviszony közös megegyezéssel megvalósult megszüntetésével összefüggésben a munkavállaló által tett olyan nyilatkozat, amely szerint nincs követelése a munkáltatóval szemben, a munkáltatót – a nyilatkozat határidőben történt megtámadása következtében – nem mentesíti az esetleges túlmunkával kapcsolatos elszámolási kötelezettsége alól [Mt. 7. §, 11. §, 201. §].
|