|
Szakszervezet és üzemi tanácsGK EBH 2008/1793. A szakszervezetet az üzletrész-átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben kereshetőségi jog nem illeti meg [Ptk. 234. § (1) bek.; 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 19. § (2) bek.; Pp. 3. § (1) bek.]. KK BH 1993/118. A társadalmi szervezet alapszabálya nem írhatja elő a dolgozói részvény tulajdonosa tekintetében a kötelező egyesületi tagságot [1989. évi II. tv. 2. § (1) bek., 3. § (1) és (4) bek. KK. 1. sz.]. KK BH 1993/460. A szövetség tagegyesülete és a társadalmi szervezet szervezeti egysége elhatárolásának szempontjai [1989. évi II. tv. 2. § (4) bek.]. KK BH 2000/273. A társadalmi szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti cél nem akadálya a nyilvántartásba vételnek [1989. évi II. tv. 2. § (2)-(3) bek., 3. § (1) bek., 5. §]. KK EBH 2000/270. Az egyesülési jog gyakorlása során az önkéntesség elve a tagsági viszony fenntartása esetén is érvényesítendő [1989. évi II. tv. 2. §]. MK BH 1992/499. A munkaügyi jogszabályokban említett szakszervezeten (érdek-képviseleti szervezeten) nemcsak a szakszervezetet, hanem az egyéb elnevezésű olyan munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet is érteni kell, amelynek célja a munkavállalók érdekeinek előmozdítása és védelme [Mt. 18. §] MK BH 1998/300. A szakszervezeti tisztségviselő védelmét szolgáló rendelkezések alkalmazása nem függ attól, hogy az illetékes szakszervezet vagy annak szerve tájékoztatta-e a munkáltatót, kik azok a munkavállalói, akik választott tisztséget töltenek be [Mt. 3. § (1) bek., 28. §; 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 71. § (2) bek.]. MK BH 2000/223. A törvény szerint a munkavállalók jogosultak a sztrájkot kötelezően megelőző egyeztetés kezdeményezésére. A szakszervezet alapszervezete, illetőleg annak választott tisztségviselőjeként az szb-titkár jogosult - az ügykörében eljárva - a munkavállalók képviseletére [1989. évi VII. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek. b) pont, (3) bek.; Mt. 19. § (2) bek., 194. § (2) bek.]. MK BH 2002/159. A sztrájkban részt vevő szakszervezeti tisztségviselőnek nem jár a sztrájk miatt kiesett munkaidejére díjazás [Mt. 25. §; 2/1999. MJE határozat]. MK BH 2002/456. A szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezményének indoka az, hogy ha a tisztsége folytán nem munkát, hanem szakszervezeti tevékenységet lát el, ugyanúgy részesüljön díjazásban, mintha munkát végezne. Ha azonban a tisztségviselő sztrájkban vesz részt, díjazás nem jár a részére, minthogy a szakszervezeti választott tisztségviselői tevékenység hiányában sem járna neki díjazás [1989. évi VII. tv. 6. § (3) bek.;Mt. 25. § (1) és (3) bek.; 2/1999. MJE]. MK EBH 2002/678. Ha az üzemi tanács elnöke a testületet megillető jogosítványok folytán e tisztségében képviselőként eljár, jogait a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, a munkáltatóval kölcsönösen együttműködve, rendeltetésszerűen köteles gyakorolni [Mt. 3., 4. §]. MK EBH 2002/682. Ha a szakszervezet a kifogásban csak általánosságban hivatkozott az ellenőrzési jogának megsértésére, de pontosan nem jelölte meg a munkáltatói utasításnak az e jogát sértő rendelkezését, a kérelemhez kötöttség elvéből következően, a bíróság a kifogásolt utasítást, illetve annak egyes rendelkezéseit nem helyezhette hatályon kívül [Mt. 23. § (4) bek.].
|