Vissza az előző oldalra
MK BH 1996/666
A munkavállalónak a munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban való tevékeny közreműködése veszélyezteti a munkáltató gazdasági érdekeit, és alapot ad a rendkívüli felmondásra [Mt. 3. § (3) bek., 96. § (1) bek. b) pont].
A felperes 1979. augusztus 1-jétől állt az alperes, illetve a jogelődje alkalmazásában, a perbeli időben mintatermi ügyintéző munkakörben.
Az alperes 1994. október 3-án a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes az alperesével részben azonos tevékenységi körű betéti társaság tagjaként tevékenykedett, amely az alperes gazdasági érdekeit veszélyeztette. E munkavégzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, és a meghallgatásakor a társasági tagságáról is nemlegesen nyilatkozott.
A felperes az eredménytelen egyeztetést követően előterjesztett keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének a megállapítását és a munkaviszonya helyreállításának mellőzésével az Mt. 100. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Arra hivatkozott, hogy a betéti társaság kültagjaként nem vett részt annak tevékenységében, munkadíjban sem részesült.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes, mint mintatermi ügyintéző az alperesi árképzést, a beszállítók körét és a fizetőképes vevők körét is ismerte, így ezen ismereteit a betéti társaságban tényleges munkavégzés nélkül is hasznosíthatta. Így az alperes üzleti érdekeit sértő magatartást tanúsított a munkáltatóéval hasonló tevékenységet végző betéti társaságban való részvételével, amely a rendkívüli felmondás kellő indokául szolgált.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésre hivatkozással a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az új eljárás elrendelését kérte. Álláspontja szerint a betéti társaság kültagjaként, ún. csendestársként nem veszélyeztette az alperes érdekeit. Állította, hogy a társaságban semminemű tevékenységet nem végzett. Sérelmezte, hogy míg a társaság beltagjának munkaviszonyát az alperes közös megegyezéssel megszüntette, az alperes őt erre nem szólította fel, hanem azonnal rendkívüli felmondással élt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratokhoz becsatolt társasági szerződés szerint az 1993. november 15-től működő betéti társaság beltagja D. J. 7000 forint vagyoni betéttel és kültagja a felperes 3000 forint vagyoni betéttel. A társasági szerződés 7. pontja a társaság tevékenységében való közreműködésre a kültagot is feljogosítja, és úgy rendelkezik, hogy "a tagok társasági tevékenységüket főfoglalkozású munkaviszonyuk mellett mellékfoglalkozásként végzik, az általuk teljesítendő feladatokat és azokért járó díjazást egymás közt külön megállapodással állapítják meg".
A társasági szerződés előbbi rendelkezései - a felülvizsgálati kérelemben előadottaktól eltérően - egyértelműen arra utalnak, hogy a betéti társaság mindkét tagja, tehát a kültag felperes is közreműködött az alperesével azonos tevékenységi körű társaság tevékenységében. Ez ugyanis nem kizárólag a konkrét üzletszerzői, üzletkötői munkavégzést jelenti, hanem a kétszemélyes betéti társaság jellegéből adódóan a társaság működését, annak üzletpolitikáját elősegítő egyéb magatartás, az üzletvitelt befolyásoló döntésekben való közreműködés is ebbe a körbe tartozik. Ehhez pedig a felperes az alperesnél betöltött munkakörénél fogva megszerzett - az első fokú ítéletben részletezett - információkat felhasználhatta, azokat, az alperes jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetve hasznosíthatta. A felperes tehát a konkurens gazdasági társaság tevékenységében ilyen módon való közreműködésével az Mt. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott lényeges kötelezettségét szándékosan és jelentős mértékben megszegte. Ezért törvénysértés nélkül hagyta helyben a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet, amely megállapította, hogy az alperes a rendkívül felmondás jogát a felperessel szemben az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint jogszerűen gyakorolta, és ennélfogva a felperes keresetét elutasította.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 78. §-a alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségei megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 11.078/1995. sz.)