Vissza az előző oldalra
KK BH 1993/118
A társadalmi szervezet alapszabálya nem írhatja elő a dolgozói részvény tulajdonosa tekintetében a kötelező egyesületi tagságot [1989. évi II. tv. 2. § (1) bek., 3. § (1) és (4) bek. KK. 1. sz.].
A társadalmi szervezet elnöke kérte a részvénytársaság Dolgozói Részvénykezelő Egyesületének nyilvántartásba vételét. Csatolta az alapszabályt, az alakuló részközgyűlések jegyzőkönyveit, az ellenőrző bizottság megválasztásáról készült küldöttközgyűlési jegyzőkönyvet, a tisztségviselőket megválasztó vezetőségi gyűlés jegyzőkönyvét, az ellenőrző bizottsági ülés jegyzőkönyvét, továbbá a tisztségviselők és az ellenőrző bizottság tagjainak nyilatkozatát. Az elsőfokú bíróság elrendelte a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét.
A végzés ellen a megyei főügyészség fellebbezett. Az indokolás szerint jogsértő az alapszabálynak az a rendelkezése, amely kötelezővé teszi az egyesületi tagságot a részvényjogosult dolgozók számára, és így megsérti az egyesülési jog alaptételét jelentő önkéntességi elvet. A fellebbezés szerint aggályos az is, hogy az egyesület alapszabálya a tagok számára háromévi tulajdon-átruházási tilalmat ír elő, és korlátozza a részvénytulajdonos rendelkezési jogát.
A megyei főügyészség álláspontja szerint jogsértő módon, csak részben került sor az ügyintéző szervek megválasztására. A fellebbezés szerint az egyesület alapszabálya nincs összhangban a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 271. §-ának (2) bekezdésével sem, amely szerint a képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre szól, ideértve a határozatképtelenség miatt esetleg újra összehívott közgyűlést is. Ennek folytán az egyesület elnöke a dolgozói részvénycsomag arányában nem jogosult sem az egyesületet, sem a dolgozói részvényeseket a közgyűlésen az alapszabály rendelkezése alapján képviselni.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Az Etv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A (4) bekezdés értelmében a társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása kimondja, hogy a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e. Igazolni kell, hogy legalább tíz alapító tag mondta ki a szervezet megalakítását, s vizsgálni kell az alapszabály törvényben rögzített tartalmi elemeinek a meglétét. Az ügyintéző és a képviseleti szerv tagjainak nyilatkozniuk kell az állampolgársághoz kapcsolódó feltételek meglétéről és arról, hogy nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától. A bíróságnak vizsgálnia kell a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve megválasztásának törvényességét, továbbá hogy a társadalmi szervezet a működéséhez szükséges vagyonnal rendelkezik-e.
Helyesen mutat rá a fellebbezés arra, hogy az egyesület alapszabálya sérti az egyesülési jog alaptételeként megfogalmazott önkéntesség elvét. Az alapszabályi rendelkezés ugyanis kötelezővé teszi az egyesületi tagságot. Törvénysértő az egyesület alapszabályának 10. pontja is, hiszen a kötelező tagság mellett a részvénytulajdonos három évig nem ruházhatja át a tulajdonában levő dolgozói részvényeket. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy nem került sor az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak szabályszerű megválasztására. Mivel a nyilvántartásba vétel feltételei nem állnak fenn maradéktalanul, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárás során fel kell hívni a kérelmezőt a módosított alapszabály és a részközgyűlések jegyzőkönyveinek becsatolására. Ezt követően kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e. (Legf. Bír. Kpkf. I. 25 143/1992. sz.)