Vissza az előző oldalra
KK BH 1993/460
A szövetség tagegyesülete és a társadalmi szervezet szervezeti egysége elhatárolásának szempontjai [1989. évi II. tv. 2. § (4) bek.].
A D. Sport Club elnöke 1992. február 7. napján kérte a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét. Csatolta az egyesület alapszabályát és az ügyvédi meghatalmazást. Az alapszabály értelmében a klub célja a dart játék népszerűsítése és a magyar, valamint a nemzetközi versenysorozatba történő bekapcsolódás. Az alapszabály V. fejezete részletezi az egyesület szervezetét. A 7. pont szerint a klub a D. Szövetség tagjaként kíván működni.
Az elsőfokú bíróság a kérelmező nyilvántartásba vételét megtagadta. Az indokolás szerint, mivel a kérelmező a D. Szövetség tagjaként kíván működni, nem tekinthető önálló társadalmi szervezetnek, ezért nyilvántartásba vételre nincs lehetőség.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett. Álláspontja szerint a bírósági döntés nem helytálló, mivel teljesen önálló társadalmi szervezetről van szó, csupán egyetlen mondat utal a D. Szövetséghez fűződő viszonyra. Mivel a kérelmező számára nem a szövetségi tagság, hanem az önálló működés a fontos, ezért szükség esetén az alapszabály kifogásolt pontját törlik a nyilvántartásba vétel érdekében.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. Az Etv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezet szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéshez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának l. számú állásfoglalása rámutat, hogy a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e. Az indokolás szerint csak önálló társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételére van lehetőség.
A bírói gyakorlat szerint a társadalmi szervezetek szövetsége keretében olyan önálló társadalmi szervezetek is működhetnek, amelyek bejegyzésükkel elnyerték jogi személyiségüket. A tagegyesületnek ilyen esetben meg kell felelnie a társadalmi szervezet tekintetében támasztott követelményeknek. Olyan önálló, autonóm közösséget lehet önálló társadalmi szervezetnek tekinteni, amelynek működésében túlnyomórészt saját tagjainak érdeke és akarata jut kifejezésre, a döntéseket a szövetségtől függetlenül hozza meg, annak ellenére, hogy a közös célkitűzéseknek, az összehangolt tevékenységnek bizonyos körben aláveti saját működését. Mindezek alapján tehát a szervezet és a szervezet tagjainak önállósága, önállóságuk foka dönti el, hogy tagegyesületről vagy a szövetség szervezeti egységéről van szó.
A jelen esetben a kérelmező alapszabályának csupán egyetlen pontja utal arra, hogy az egyesület a D. Szövetség tagjaként kíván működni. Az elsőfokú bíróság ebből kiindulva ítélte meg úgy, hogy a kérelmező nem minősül önálló társadalmi szervezetnek. A klub szervezeti felépítése és működési rendje ugyanakkor arra utal, hogy a kérelmező önálló társadalmi szervezetként kíván tevékenykedni.
Annak tisztázása érdekében, hogy önálló társadalmi szervezetről, vagy a D. Szövetség nem önálló alapszervezetéről van szó, be kell szerezni a D. Szövetség alapszabályát. Megalapozott döntés ugyanis csak a két alapszabály rendelkezéseinek egybevetése alapján hozható.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárás során be kell szerezni a D. Szövetség alapszabályát, és a két alapszabály egybevetését követően kell dönteni abban a kérdésben, hogy a kérelmező önálló társadalmi szervezetnek tekinthető-e. A bíróságnak meg kell győződnie arról is, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e. Tisztázni kell hogy a kérelmező névválasztása nem sérti-e a jogszabályokat és a D. Szövetség alapszabályában foglalt előírásokat, illetőleg hogy a társadalmi szervezet elnevezése megfelel-e a névszabatosság követelményeinek. (Legf. Bír. Kpkf. III. 25 209/1992. sz.)