Vissza az előző oldalra
KK EBH 2000/270.
Az egyesülési jog gyakorlása során az önkéntesség elve a tagsági viszony fenntartása esetén is érvényesítendő [1989. évi II. tv. 2. §].
Az egyesületet kérelmére a megyei bíróság az 1998. július 6. napján meghozott végzésével nyilvántartásba vette.
A végzés ellen a megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be a végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára történő utasítása iránt. A fellebbező álláspontja szerint a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés törvénysértő, mert az egyesület alapszabálya tagsági viszony megszűnését közgyűlési döntéstől tette függővé, a közgyűlés hatáskörét nem határozta meg pontosan az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6. § (1) bekezdésébe ütközően. Sérelmezte továbbá, hogy nem állapítható meg az egyesület alapító tagjainak pontos létszáma, mert a bírósághoz benyújtott iratokon, jelenléti íveken az aláíró személyek létszáma eltérő.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a Megyei Főügyészség fellebbezését fenntartotta.
A fellebbezés alapos.
Az egyesület alapszabályának 4. § (3) bekezdése szerint a tagsági viszony többek között megszűnik a kilépés írásbeli bejelentésével. A 4. § (4) bekezdése szerint a belépési nyilatkozat tudomásulvételéről, a tagsági viszony megszűnéséről a szervezet vezetősége dönt, döntésével szemben az elnökséghez lehet fordulni.
Az alapszabály 6. § (2) bekezdése szerint a taggyűlés jogosult a tagok lemondását tudomásul venni.
Az Etv. 3. § (1) bekezdése és 6. § (2) bekezdése értelmében az egyesület demokratikus, önkormányzati elven működő szervezet. Az egyesülési jog alapvető elve – ahogy azt a megyei főügyészség a fellebbezésében helyesen kifejtette – az önkéntesség, melyet a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározása útján az alapszabálynak is biztosítania kell. Ennek megfelelően a tag önkéntesen léphet be az egyesületbe saját elhatározásából és ugyanígy saját elhatározásából a tagsági viszonyát a kilépése bejelentésével bármikor megszüntetheti. Mindezek alapján jogszabálysértő az egyesület alapszabálya 4. § (4) bekezdésének azon kitétele, hogy a szervezet vezetősége dönt a tagsági viszony megszűnéséről. A szervezet vezetőségének nincs hatásköre a kilépő tag tagi viszonyának megszűnése kérdésében határozni, csak a tagsági viszony megszűntetésének eseteiről dönthet, így az alapszabály szerint a tagsági díj tartós, indokolatlan nem fizetése kapcsán.
Az egyesület alapszabálya a taggyűlés hatásköre tekintetében az alapszabály 6. § (2) bekezdésében rendelkezett. Így a taggyűlés hatáskörébe utalta a vezetőség megválasztását, a vezetőség, illetve tagjainak felmentését, a tagok lemondásának tudomásulvételét, az egyesület feladatai körébe tartozó tevékenységek elhatározását és végzését.
Az Etv. 12. § (1) bekezdése és (2) bekezdése részletesen rendelkezik arról, hogy jogszabályi előírás folytán a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének – a taggyűlésnek – hatáskörébe milyen kérdések tartoznak. Így; az alapszabály megállapítása, módosítása, az évi költségvetés meghatározása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása, a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása, és döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólag a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az éves költségvetés megállapítását, az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály a legfelsőbb szerv helyett más szervére bízza.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az egyesület alapszabálya nem felel meg az Etv. 12. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak, az egyesület a taggyűlés hatáskörét nem a jogszabály rendelkezésének megfelelően szabályozta.
Az 1998. február 18. napján tartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és annak melléklete, a jelenléti ív szerint az alakuló közgyűlésen 19 tag vett részt, az 1998. június 10-ére összehívott taggyűlés, amely az alapszabály módosításáról döntött, a jelenléti ív szerint 14 tag jelenlétében történt. A bírósági iratokhoz az eredeti kérelemmel együtt becsatolt 1998. február 18. napján tartott alakuló közgyűlés jelenléti íve szerint viszont 23 tag volt jelen. Mindezek alapján egyértelműen nem állapítható meg, hogy az egyesület alapító tagjainak száma és ennek következtében az sem, hogy az alapszabály módosítására az alapító tagok részvételével került-e sor a taggyűlésen.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Kny. III. 28. 567/1998.)