A betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság szabályai

Betegszabadság

126. § (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.

(3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

(4) A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. § (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.

(5) A betegszabadság tekintetében a 121. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

A betegszabadság a munkavállalót a betegség miatti keresőképtelenség tartamára illeti meg, mértéke évenként maximum 15 nap lehet, és a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Betegség miatti keresőképtelenség esetén a betegszabadság kiadása kötelező.

Amennyiben a munkavállaló keresőképtelensége a 15 napot meghaladja, a táppénz megállapítására és kifizetésére a betegszabadság idejét követően kerülhet csak sor, ez alól csak a baleseti táppénz képezhet kivételt (üzemi baleset esetén), a szabályozás alapján betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség tartamára ugyanis nem jár. Nem jár továbbá betegszabadság a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem, ezen időre a munkavállaló csak táppénzt kaphat (betegszabadságot nem), ha arra az ide vonatkozó társadalombiztosítási szabályok (1997. évi LXXXI. törvény (Ebtv.) 43-48. §) alapján a jogosultságot megszerezte.

Ha a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődik, úgy csak a betegszabadság arányos részére jogosult. A betegszabadság kiadásának esetén a szabadság kiadásának szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.

A törvény a betegszabadságra vonatkozó korábbi rendelkezéseket változatlan tartalommal tartja fenn.

Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság

127. § (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

(3) A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

129. § (1) A 127-128. §-ban meghatározott szabadság megszűnik
a) a gyermek halva születése esetén,
b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.

130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.

131. § (1) A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.

(2) A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

132. § A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 132. § szerinti fizetés nélküli szabadságra.


A törvény rendelkezései szerint az anya szülési szabadságra jogosult, melynek maximális mértéke 24 hét, és ezen időtartam munkában töltött időnek kell tekinteni (a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultság kivételével). A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen, de ettől a felek külön megállapodása eltérhet. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra is jogosult e törvény által, a szabályozás ennek az alábbiakban leírt lehetőségeit ismeri. A fizetés nélküli szabadság igénybevételét a munkavállaló köteles legalább tizenöt nappal korábban írásban bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg, ez – valamint a bejelentési határidő - alól kivétel az az eset, amikor a munkavállaló részére önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés miatt kell fizetés nélküli szabadságot kiadni.

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából lehet jogosult fizetés nélküli szabadságra, amelyet ez esetben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermekgondozási díj (GYED) és a gyermekgondozási segély (GYES) folyósításának ideje alatt a jelenlegi gyakorlat szerint a munkáltató fizetés nélküli szabáságon tartja az ezeket igénybe vevő munkavállalót.

A szülési szabadság és gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnik a gyermek halva születése esetén, valamint ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon, azonban ekkor a szabadság tartama a szülés időpontját követően hat hétnél rövidebb nem lehet. Ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, fenti típusú szabadságformák gyermek elhelyezését követő napon szűnnek meg.

A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében is jogosult fizetés nélküli szabadságra a gyermek tizedik életéve betöltéséig, de csak gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.

A munkavállaló hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre is kivehet fizetés nélküli szabadságot, de ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság okát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának kell igazolnia.

A munkavállalónak a fentieken kívül a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára is jár fizetés nélküli szabadság, az önkéntes tartalékos katonai jogviszonyról a szerződéses és hivatásos katonák jogállásáról szóló törvény rendelkezik.

Az önkéntes tartalékos katonai jogviszony keretében a Magyar Honvédséggel szerződést kötött önkéntes tartalékos katona 3 éven belül legfeljebb 6 hónapos időtartamra hívható be katonai szolgálatteljesítés céljából. A behívásról szóló okmányt az illetékes katonai szervezet a behívás időpontját megelőzően legalább kilencven nappal küldi meg az illető személynek, a behívási parancsot pedig legalább harminc nappal megelőzően kézbesíti. Ezekben meg kell jelölni a behívás időtartamát is. Szükség esetén – jogszabályban meghatározott esetben – azonban az illetékes katonai szervezet a fenti határidőktől eltérően is behívhatja az önkéntes tartalékost. A szolgálatteljesítés időtartamára a munkáltató külön kormányrendeletben - 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet - meghatározott kompenzációra jogosult.

A törvény – annak érdekében, hogy a gyermek nevelésében mindkét szülő egyformán szerepet tudjon vállalni – megengedi, hogy az apa már a szülési szabadság ideje alatt igénybe vegye a gyermek gondozását szolgáló fizetés nélküli szabadságot, illetve biztosítja, hogy fizetés nélküli szabadságra a szülési szabadság lejártát követően erre mindkét szülő, akár egyidejűleg is jogosult legyen.

A miniszteri indokolás szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján a törvény megszünteti a magánerős építkezéssel kapcsolatos kötelező fizetés nélküli szabadságot. Lehetővé teszi azonban, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartamára a munkavállaló fizetés nélkül szabadságot vegyen igénybe.

Fontos, hogy a törvény az egyértelmű jogalkalmazás és annak érdekében, hogy a munkáltató megfelelően fel tudjon készülni, meghatározza a fizetés nélküli szabadság igénybevételével kapcsolatos munkavállalói kötelezettségeket.