A Munka Törvénykönyve
A 2012. évi I. törvény szabályainak bemutatása és részletes elemzése
Az alábbi cikkekben a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendelkezéseinek bemutatására kerítek sort. Mint ahogyan azt a bevezetőben is leírtam, először a törvényszöveget idézem minden esetben, és utána fejtem ki az egyes szakaszok tényleges értelmét. Az anyagot a munka törvénykönyve egyes fejezeteinek megfelelően tagoltam, így az alábbiakban (a konkrét kérdésekre való válaszok megtalálásának megkönnyítése érdekében) röviden kifejtem az egyes fejezetek, cikkek tartalmát.
A törvény célja és hatálya: A munka törvénykönyve célja, valamint annak kifejtése, hogy a törvény rendelkezései időben és földrajzilag mely személyekre terjedhetnek ki.
Általános magatartási követelmények: Azon magatartási követelmények kifejtése, melyeknek a munka törvénykönyve szerint mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalóknak meg kell felelniük (pl.: rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma, üzleti titok védelme, jóhiszeműség és tisztesség elve).
A személyhez fűződő jogok védelme: Az egyes személyhez fűződő jogok kifejtése, valamint az azok védelmét szabályozó rendelkezések kifejtése (pl.: milyen mértékben, milyen határokon belül ellenőrizheti a munkáltató a munkavállalót).
Az egyenlő bánásmód követelménye: Az egyenlő bánásmód elvének részletezése, valamint az azt sértő magatartások (közvetett és közvetlen hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, megtorlás stb.) elemzése.
A megállapodás és a jognyilatkozatok: A megállapodás, mint kétoldalú jognyilatkozat, valamint az egyoldalú jognyilatkozat, a kötelezettségvállalás, a munkáltatói szabályzat szabályainak magyarázata, a tájékoztatási kötelezettség, és a megállapodást befolyásoló feltétel szabásának követelményei a munka törvénykönyve rendelkezéseiben.
A jognyilatkozatok megtétele: A jognyilatkozatok megtételének módjaival kapcsolatos szabályok kifejtése (képviselet, alaki kötöttség, jognyilatkozat közlése, határidő és időtartam számítása).
Érvénytelenség: A megállapodások és egyes egyéb jognyilatkozat érvénytelenségének szabályai (megtámadhatóság és semmisség, az érvénytelenség jogkövetkezményei a munka törvénykönyve szerint, valamint az ezzel kapcsolatos polgári jogi szabályok alkalmazhatósága).
A munkaviszony alanyai: A munkaviszony alanyai (munkáltató és munkavállaló) és a velük kapcsolatos munka törvénykönyve szerinti szabályozási kérdések.
Változás a munkáltató személyében: A munkáltató személyében bekövetkező változás szabályainak kifejtése, az átadó és átvevő munkáltató kötelezettségei.
A munkaszerződés: A munkaszerződés, annak tartalma, a munkaviszony létesítése, a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége, a munkaviszony kezdete a munka törvénykönyve szabályai alapján.
A munkaszerződés teljesítése és módosítása: A munkaszerződés teljesítésével kapcsolatos alapvető kötelezettségek, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai, az utasítás teljesítésének megtagadása, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól, valamint jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén. A munkaszerződés módosításának szabályai.
A munkaviszony megszűnése: A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei, a felmondás, a felmondási idő, az azonnali hatályú felmondás (korábban rendkívüli felmondás), a végkielégítés és a csoportos létszámcsökkentés szabályai.
A munka és pihenőidő: A napi és heti munkaidővel, a munkaidőkerettel, a munkaidő-beosztással kapcsolatos szabályok, valamint az ügyeletre és készenlétre, pihenőnapokra vonatkozó rendelkezések elemzése.
Ügyelet és készenlét: A rendkívüli munkaidő, valamint az ügyelet és készenlét részletes szabályai.
Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések: Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések a munka törvénykönyvében a várandós, gyermekét (annak hároméves koráig) egyedül nevelő, egészségkárosító kockázatnak kitett, valamint fiatal munkavállalókra tartalmaznak különleges szabályokat.
A szabadság: A szabadság, pótszabadság és a szabadság kiadásának munka törvénykönyve szerinti szabályai.
Betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság: A betegszabadságra és a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések, a munka törvénykönyve szerinti fizetés nélküli szabadás egyes esetei és annak szabályai.
A munka és pihenőidő nyilvántartása: nyilvántartási szabályok a munka- és pihenőidővel kapcsolatosan.
A munka díjazása (munkabér): A munka törvénykönyve munkabérre, bérpótlékokra, távolléti díjra és a munkabér védelmére vonatkozó szabályai.
A munkáltató kártérítési felelőssége: A munka törvénykönyve munkáltatói kártérítési felelősségre vonatkozó részletes szabályai.
A munkavállaló kártérítési felelőssége: A munkavállaló kártérítési felelősségének részletes szabályai a munka törvénykönyve szabályaiban.
A munkaviszony egyes külön nevesített típusai: A határozott idejű munkaviszony, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztásának, a több munkáltató által létesített munkaviszony, a távmunkavégzés és a bedolgozói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás, a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony, a vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok és a cselekvőképtelen munkavállalókra vonatkozó rendelkezések.
Munkaerő-kölcsönzés: A munkaerő kölcsönzés általános szabályai (kölcsönbeadó, kölcsönvevő, kölcsönzés stb.)
Iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony: A iskolaszövetkezet és annak tagja közötti jogviszony szabályai.
A versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés: A versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés szabályinak kifejtése a munka törvénykönyve szabályai alapján.
A munkaügyi kapcsolatok: Az üzemi tanácsra, az üzemi megállapodásra, az üzemi megbízottra, központi és vállalatcsoport szintű üzemi tanácsra vonatkozó rendelekzések, valamint a szakszervezetekre és kollektív szerződésekre irányadó szabályok a munka törvénykönyve rendelkezéseiben.
A munkaügyi vita: A munkaügyi jogvitákra vonatkozó általános szabályok a munka törvénykönyve rendelkezéseiben.
Záró rendelkezések: A munka törvénykönyve értelmező és záró rendelkezései (melyekben kifejtésre kerül a törvényben használt egyes fogalmak e törvény értelmezésére vonatkozó jelentése).
A új munka törvénykönyve - a munkajogi szabályok változásáról
Az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 2012. július 1-i hatállyal váltotta fel a korábbi kódexet, az 1992. évi XXII. Törvényt, mely szintén a munka törvénykönyve elnevezésre hallgatott. Magyarországon a Munka Törvénykönyve szabályozza főszabály szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, így a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének, tartamának vagy például a munkaidő és a munkabérre irányadó rendelkezéseket. A munka törvénykönyve szabályai irányadóak a felek (munkáltató és munkavállaló) közötti jogviták esetén is. Az új munkajogi kódex több ponton átalakította a korábbi szabályozást, szinte nincs olyan terület, amelyet ne érintett volna. Az új törvény következtében változott a szabadságra vonatkozó szabályozás, a hálapénz és borravaló kérdése (a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el), a védett kor szabálya, a felmondás szabályai és bérpótlékok rendszere. A változásokon kívül az új munka törvénykönyve új jogintézményeket is bevezetett, mint például a munkavállalói biztosíték, a munkakörmegosztás, vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony. A cselekvőképtelen munkavállalóra és a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályok külön fejezetet kaptak az új kódexben.
Az új munka törvénykönyve két lépcsőben lépett hatályba. A munka törvénykönyve rendelkezéseinek nagy része már 2012. július 1-től hatályos, azonban például a szabadságra, betegszabadságra, a fizetés nélküli szabadságra, a távolléti díjra, vagy a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések csak 2013. január 1-től hatályosak. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és intézkedésekről a 2012. évi. LXXXVI. törvény rendelkezett, mely többek között a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is módosította.
Az új munka törvénykönyve megalkotásának elsődleges célja a törvény általános indokolása szerint a a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele és a versenyképesség javítása volt. A munka törvénykönyve ennek megfelelően a termelés és a piac igényeinek érdekében növelte a munkáltató mozgásterét és nagyobb teret ad az egyéni megállapodások megkötésére.
A munka törvénykönyve általános indokolása szerint az törvény megalkotásával az alábbi célokat kívánják megvalósítani:
- rugalmas foglalkoztatás
- munkavégzők szociális biztonsága
- individuális és kollektív autonómia erősítése
- megállapodások szabályozó szerepének erősítése
- szakszervezeti aktivitás fokozása
- az állami szabályozás regulatív funkciójának csökkentése
- üzemi megállapodások regulatív funkciójának szabályozása
- kollektív szerződésben biztosítani a törvénytől való eltérés lehetőségét
- polgári jogi szabályok alkalmazása különösen a kártérítés körében