Vissza az előző oldalra (Cikkek)
A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésének szabályai
A közös megegyezésről általánosságban
A munkaviszony megszüntetésére a
munka törvénykönyve többféle lehetőséget is ad. A munkaviszony egyoldalú megszüntetése iránti nyilatkozat jeleneti a munkaviszony felmondását, azonban a munkaviszonyt nem csak felmondással lehet megszüntetni. A munkaviszony felek általi közös akarattal történő megszüntetését nevezzük „közös megegyezésnek”.
A közös megegyezés tehát tulajdonképpen nem más, mint egy kétoldalú megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony megszüntetéséről. A közös megegyezés tisztán magánjogias jellegű megállapodás, melyben elsősorban a felek akarata dominál. Ezzel mind a határozott, mind pedig a határozatlan idejű munkaviszony is megszüntethető, akár a felmondási védelemmel érintett időszakban is.
Amit a közös megegyezésről mindenképpen tudni kell
A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését a felek nem kötelesek megindokolni. A közös megegyezésről szóló nyilatkozatból ki kell tűnnie a felek erre irányuló szándékának, a munkaviszony megszűnése időpontjának, valamint mindannak, amit a felek a megállapodásban szükségesnek tartanak feltüntetni. Érdemes ilyenkor rendelkezni a fennálló tanulmányi szerződésről és versenytilalmi megállapodásról, valamint a hasonló fennálló kötelmekről.
A megállapodás áttanulmányozására a feleknek kellő időt kell hagyni, a felek nem kényszeríthetik egymást a megállapodás aláírására sem fizikai, sem pszichikai eszközökkel, és a másik fél megtévesztése is tilos. Mindez a munkaviszonyra vonatkozó alapvető kötelezettségekből fakad, különösen a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmának és a jóhiszeműség és tisztesség elvéből.
A közös megegyezés megtámadása
A közös megegyezés akkor támadható meg, ha a nyilatkozat „akarathibában” szenved, azaz ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, és a tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy mindkét fél ugyanabban a tévedésben volt, illetve ha a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá a megállapodás aláírására.
A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől, kényszerítés és fenyegetés esetén, pedig a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik, azzal a megkötéssel, hogy hat hónap elteltével a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodás megtámadásának joga már nem gyakorolható (objektí megtámadási határidő).
A jogi kérdésben való tévedésre hivatkozva, a megállapodásra vonatkozó szabályok szerint a közös megegyezést csak abban az esetben lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott nyilvánvalóan téves tájékoztatást a jogszabályok tartalmáról.
A bírói gyakorlat szerint, ha munkáltató közös megegyezésről szóló iratot ad át a munkáltatónak. de az nem fogadja el, akkor a munkáltató által átadott irat felmondásnak minősült.
Az általános szabályok kötelező alkalmazása
A közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetés során is meg kell tartani a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott általános magatartási követelményeket.
Ennek megfelelően elsősorban tilos a rendeltetés ellenes joggyakorlás. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül minden olyan magatartás, amely mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, vagy véleménynyilvánításának elfojtására irányul, illetve ehhez vezet.
A közös megegyezésről szóló megállapodás megkötésekor a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, a másik fél jogát sértő magatartás tanúsítása tilos, a feleknek kölcsönösen együtt kell működniük (tájékoztatás stb.), valamint meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét.