Gyakran ismételt kérdések

A leggyakrabban felmerülő munkajogi, munkaügyi kérdések

Napi munkám során gyakran megkeresnek engem különböző jellegű és témájú munkajogi kérdésekkel. Az általuk feltett kérdésekből szemezgettem össze párat a teljesség igénye nélkül. Remélem hasznos iránymutatásként szolgálnak majd.


Ha gyereket vállalok, akkor milyen lehetőségeim vannak társadalombiztosítási ellátások és munkajogi szabályok szempontjából?

Nők esetében a munka törvénykönyve 24 hét szülési szabadságot biztosít, melyből négy hetet a munkavállaló kérelmére a szülés várható időpontját megelőzően kell kiadni. Ennek lejártát követően társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokra szerezhetnek jogosultságot (GYED-re a gyermek 2 éves koráig, GYES-re a gyermek hároméves koráig), ezen ellátások igénybevételéig a munka törvénykönyve rendelkezései alapján a gyermek 3 éves korig fizetés nélküli szabadság igényelhető, mely alatt felmondási védelem áll az illető, de csak addig, amíg a fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi.

Fel akarnak mondani nekem a cégnél. Mire kell odafigyelnem?

A munkáltatói felmondás szabályait az oldalon külön ismertetem a munka törvénykönyve munkaviszony megszűnése című pontnál. Ez esetben – attól függően, hogy mennyi ideje dolgozik a cégnél – az adott személy felmondási időre és végkielégítésre lehet jogosult. Azonban sok munkáltató ezt úgy szereti kivédeni, hogy aláírat a munkavállalóval egy papírt, amiről sokszor csak később derül ki, hogy munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szól (hogy ne kelljen felmondási időt és végkielégítést adni), vagy csak egyenesen erre törekszik rábírni, mondván, hogy ha új munkahelyet keres, akkor csúnyán mutat majd, hogy az előzőről úgy rúgták ki (ami amúgy senkit sem érdekel). Az ilyen visszaéléseket megelőzendő, mindig figyeljen arra, hogy mit ír alá és ne hagyja magát a fentiek alapján megtéveszteni.
A felmondási idő harminc nap, a munkáltatói felmondás esetén azonban ez a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek után a törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint az évek előrehaladtával folyamatosan hosszabbodik.

Ha megtagadom a munkáltatói felmondásról szóló dokumentum átvételét, akkor is érvényes lesz a munkáltatóm felmondása?

Igen. A felmondás közlése akkor is hatályos, ha munkavállaló az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

Fel akarok mondani a munkáltatómnál? Milyen szabályok vonatkoznak rám ekkor?

A munkavállalói felmondás szabályait irányadóak ebben az esetben. A munkavállaló felmondását határozatlan idejű munkaviszony esetén nem köteles megindokolni, határozott idejű munkaviszony esetében viszont már igen. A felmondási idő harminc nap, de a felek ennél hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak (azonban csak legfeljebb hat hónapban). Ha a zért mondunk fel a munkáltatónál, mert időközben találtunk jobb munkahelyet, akkor érdemes a felmondási idő tartamát bekalkulálni az új helyen való kezdés időpontjával kapcsolatosan.

Ha csak szóban mondok fel a munkáltatómnál, az is érvényes?

Nem. A felmondást csak írásban lehet közölni, viszont az új szabályok szerint akár az e-mailben közölt felmondás is érvényesnek tekinthető a törvény elektronikus dokumentumokra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételéve.

Felmondtam a cégnél, de nem akarnak elengedni, mert szerintük mocskos áruló vagyok. Hogy kibabráljanak velem, - mindenféle értelmetlen okokra hivatkozva - visszatartják az igazolásaimat, amik nélkül nem tudok az új helyen kezdeni. Megtehet ilyet a munkáltató? Hogy léphetek fel vele szemben?

Az igazolásokat minden esetben ki kell adni ilyen esetben, a munkáltató nem tarthatja vissza azokat. Amennyiben a munkáltató ezen magatartásából kára keletkezik (elmaradt jövedelem, mert nem tud az új helyen kezdeni, vagy a leendő új főnöke inkább mást vesz fel akinek nincs ilyen jellegű problémája), úgy kártérítés iránti pert indíthat a munkáltató ellen. Ha nem írt alá az iratok átvételről szóló jegyzéket, akkor a munkáltató nem fogja tudni bizonyítani, hogy már kiadta az igazolásokat.

Most jövök vissza GYES-ről három év után és félek, hogy nem akarnak visszavenni. Mik a jogaim ebben az esetben? Mennyi szabadság jár még nekem a munkáltatótól?

Az új törvény hatályba lépésével sok minden változott a kismamák esetében. Esetükben nincs már bérkorrekció a munkahelyre való visszatéréskor, a GYES lejártát követően nincs felmondási védelem és nincs felmondási védelem gyermekápolás címén igénybe táppénz esetében sem. A GYES alatt felhalmozható szabadságok mértéke már egy 2011-es törvénymódosítás során is csökkent és az új szabályozás ezen nem változtat, ez alapján csak a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság halmozható fel és vehető ki pluszban a munkába visszatérést követően. Ezek pénzbeli megváltására azonban csak munkaviszony megszüntetése esetén van csak lehetőség.
A munkáltató a visszatérő kismamát köteles visszavenni, azonban az új szabályok alapján már nem jár neki a visszatérést követő 30 napos felmondási védelem. A munkáltató felmondással a munkaviszonyt csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatt, indokolással szüntetheti meg.

Most térek vissza a céghez, háromévi GYES után. Nem szeretnék még napi 8-10 órát dolgozni, mert szeretnék minél többet együtt leni a gyerekkel. Kérhetem a munkáltatót, hogy a továbbiakban részmunkaidőben foglakoztasson?

A munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermek három éves koráig (az apa vagy az anya is lehet a lehetősége igénybevevő személy) köteles a munkavállaló szerződését a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. De ez a jog a munkavállalót csak a gyermek 3 éves koráig illeti meg. Azonban ha a munkavállaló ajánlatot tesz a továbbiakban a szerződés részmunkaidősre való módosítására, akkor a munkáltató köteles azt megvizsgálni (csak módosítania nem kötelező).

A főnököm túlórát rendelet el a cégnél, de kijelentette, hogy nem hajlandó érte fizetni. Megteheti ezt velünk? A munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak a túlóra díjazására vonatkozóan?

A túlóra díjazása többféleképpen is történhet: túlórapénzzel, vagy a ledolgozott idő szabadidőként való kiadásával, esetleg ezek kombinációjával. Valamiféle ellenszolgáltatás mindenféleképpen megilleti a munkavállalót.

A főnököm összehívott egy értekezletet és kijelentett, hogy mivel túl nagy lazaságot tapasztal a cégnél, ezért a jövőben rendkívül szigorúan fogja ellenőrizni a dolgozókat. Meddig mehet el a munkáltató a „rendkívüli ellenőrzési szigor” keretein belül?

A munkáltató a munkavállalót csak úgy ellenőrizheti, hogy eközben annak személyhez fűződő jogai nem sérülhetnek (pl.: emberi méltósághoz való jog). Ellenőrzési eszközök lehetnek például a be- és kiléptető rendszer, az alkoholszonda, a telefonbeszélgetések mérése, a számítógép használatának figyelése vagy kamerás rendszer (melynek használatára előzetesen fel kell hívni a dolgozók figyelmét), de ezek használata nem sértheti a munkavállalók személyhez fűződő jogait. A témában bővebb értekezést találhat a munka törvénykönyve személyhez fűződő jogok pontjánál.

Túl sokszor késtem el mostanában a munkából, ezért a főnök a legutóbbi esetben kijelentette, hogy ennek már következményei is lesznek. Mire számítsak? Mit tehet velem szemben a munkáltató?

A munkáltató vétkes kötelezettség címen alkalmazhat bizonyos szankciók a munkavállalóval szemben ebben az esetben, de csak akkor, ha a felekre irányadó kollektív szerződés, vagy a munkaszerződés lehetőséget biztosít erre. A törvény rendelkezései szerint hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét.

Találtam egy állást, eddig minden nagyon jónak tűnt, de most kijelentették, hogy nem fognak egyből munkaszerződést kötni velem, majd csak fél vagy egy év múlva, persze csak akkor ha „beváltam” a cégnél. Szabályos ez?

A munkaviszony írásbeli szerződés megkötésével jön létre, melynek tartalmaznia kell legalább az alapbérben és munkakörben való megállapodást. Fentiek alapján ez jogilag szabálytalan (adózási kötelezettségek szempontjából meg pláne), és egyben megfosztja a munkavállalót a törvény adta garanciáktól (pl. szabadság).

A raktárkészlet egy kisebb (de nem elhanyagolható értékű) része eltűnt a cégtől. A munkáltató kijelentette, hogy mivel nem derült ki, hogy ki követte el a lopást, ezért az összes dolgozók következő havi béréből egyenlően arányos mértékben fogják levonni a keletkezett hiányt. Megteheti ezt a munkáltató?

Nem tehet ilyet a munkáltató. Csak a leltárfelelősségi szerződés alapján felelősségre vonható személlyel szemben támaszthat követelést, a kártérítési követelését főszabály szerint 60 napon belül, írásban kell közölnie az illető személlyel. Egyéb iránt a munkavállaló béréből csak jogszabály (tb. és adószabályok pl.), illetve végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat alapján van helye levonásnak, kivétel ez alól a munkavállaló hozzájárulása vagy az előlegnyújtásból eredő követelés (de csak ha ezek munkáltatói követelésből erednek).