Vissza az előző oldalra (Cikkek)
Mire figyeljünk a munkaszerződés megkötésekor?
A munkaszerződés a munkaviszony alapköve
A munkaviszony alapja a munkaszerződés. A munkaszerződés egy sajátos jogviszonyt hoz létre, melyben nagyon nagy tere van az egyéni megállapodásoknak, azonban vannak kötelező szabályok, melyektől jogszabály nem enged eltérést. A munkaszerződést kötelező írásba foglalni, ez már az új Mt.-t – 2012. évi I. törvény – megelőző szabályozásban is kötelező elem volt. A
Munka Törvénykönyve szerint az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő harminc napon belül. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató részére (annak irányítása, utasításai alapján) munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalónak ezért bért fizetni.
A szerződés elemei
A munkaszerződésnek két kötelező eleme van, melyek szerződésbe foglalásának elmaradása esetén a szerződés érvénytelen lesz ez pedig az alapbérben és munkakörben való megállapodás. A jelenlegit megelőző szabályozás kötelezővé tette a fentiek mellett a munkavégzés helyének munkaszerződésben való megállapítását.
A törvény egyéb tartalmi elemeket is „kötelezően” meghatároz a munkaszerződésre vonatkozóan, azonban ezek elmaradása nem jelenti a szerződés érvénytelenségét.
A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkavégzés helyét a munkaszerződésben kell meghatározni, amennyiben ez a szerződés megkötésekor elmarad, akkor munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. A munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, de ettől a felek megállapodása eltérhet (külön meg lehet állapodni például abban, hogy a napi munkaidő 8:00-tól 16:30-ig tart, ellenkező esetben a munkaidő beosztása a munkáltató joga).
A munkaszerződés (jogszabály eltérő rendelkezése hiányában) munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.
A szerződés egyebekben szabad teret ad az egyéni megállapodásoknak. A munkaszerződéssel kapcsolatos tárgyalások során azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy melyik fél is az erősebb. Az erősebb fél a legtöbb esetben leginkább a munkáltató, azonban ha olyan leendő munkavállalóról van szó, akire a különleges szaktudása vagy tapasztalata miatt nagy kereslet van, akkor könnyen kerülhet ő is domináns pozícióba.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül :
- a napi munkaidőről,
- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
- a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- a munkakörbe tartozó feladatokról,
- a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.