Vissza az előző oldalra (Cikkek)

A rendkívüli munkaidő (túlóra) díjazása

A munka törvénykönyve szabályai szerint a munkavállaló a rendes munkaidején felül – bizonyos törvényi korlátozásokkal, amelyek egy másik cikkben kerülnek majd kifejtésre – rendkívüli munkavégzésre is kötelezhető, melyért cserében természetes a munkáltató anyagi ellentételezésre köteles.

Változások a túlóra – rendkívüli munkaidő teljesítése - díjazásában

Az új munka törvénykönyve egyik különleges újítása volt, a rendkívüli munkavégzés díjazásának gyökeres megváltoztatása, mely nem kicsit osztotta meg a munkavállalókat, bár a kormányzati indokolás szerint a munkáltatók ezzel anyagi megtakarítást realizálhatnak, és a munkavállalók sem járnak sem jobban, sem rosszabbul.

Az új munka törvénykönyve szabályai szerint a túlóra díjazása az alábbiak szerint alakul. A munkavállalót

• a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
• a munkaidőkereten vagy
• az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén 50 százalékos mértékű bérpótlék vagy szabadidő illeti meg, melyeket munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása határozhat meg.

Tehát a fenti szabály alapján a munka törvénykönyve is meghatároz ellentételezési formákat, azonban a felek is köthetnek erre vonatkozóan egyéni megállapodást.

A munka törvénykönyve szabályai szerint a rendkívüli munkavégzés miatt – azaz annak ellentételezése végett - kiadott szabadidőnek meg kell egyeznie a rendkívüli munkaidő tartamával és azt legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén pedig a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni, vagy esetlegesen ettől eltérően a következő munkaidőkeret végéig. A felek által kötött külön egyéni megállapodás alapján azonban a szabadidő a rendkívüli munkavégzés évét követő év végéig is kiadható a törvény rendelkezései szerint.

Túlóra díjazása hétvégén – heti pihenőnapon – teljesített rendkívüli munkavégzés esetén

A törvény rendelkezései szerint a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés tartamára a munkavállalót 100 százalékos mértékű bérpótlék, vagy 50 százalékos mértékű bérpótlék és egy másik heti pihenőnap illeti meg. Tehát ha a munkavállaló a munka törvénykönyve szerinti általános munkarend szabályai szerint van foglalkoztatva (magyarán heti negyven, napi nyolc órás munkaidő), és a rendkívüli munkaidőre, túlórára kötelezés időtartama hétvégére, vagy annak egyik napjára esik (amely az általános munkarend szerint, heti pihenőnapnak számít) akkor a bérpótlék mértéke kétszerese a rendes munkaidőben teljesített „túlóra-pótléknak”. Viszont, ha ebben az esetben a munkáltató a rendkívüli munkaidő díjazásaként szabadidőt ad ki a munkavállalónak, akkor is fizetnie kell 50 százalékos mértékű bérpótlékot e mellé.

A törvény megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Fentiek alapján tehát, ha a munkavállaló alapbérében már korábban, a munkaszerződés megkötése során elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, a bérpótlék a rendkívüli munkavégzési kötelezett időtartamára nem jár.